Módszerek a titán-dioxid vízben való diszpergálhatóságának felmérésére
1. Egyszerű módszer
Vegyünk egy 500 ml-es átlátszó üvegpoharat, töltsük fel vízzel, kiskanállal vegyünk bele 5g titán-dioxidot, üvegrúddal 10 percig keverjük, majd állni hagyjuk. Ezután figyeljük meg a titán-dioxid ülepedését, minél gyorsabb az ülepedés (rétegződés), annál rosszabb a vízdiszperzió, másrészt minél lassabb az ülepedés (rétegződés), annál jobb a vízdiszperzió.
2. Standard módszer: Vízben való diszpergálhatóság meghatározására szolgáló eljárás
1. Mérlegelés
Mérjünk be 15 g titán-dioxidot egy 500 ml-es főzőpohárba 285 ml ionmentesített vízzel.
2. Diszperzió
Helyezze a főzőpoharat mágneses keverőre, és keverje 30 percig.
3. A kiindulási zagy meghatározása
Azonnal vegyünk ki 10 ml-t a felrázott zagyból és tegyük állandó tömegű bepárló edénybe, mérjük le a szuszpenziót (W1), majd tegyük 140 fokos sütőbe több mint 4 órára, hogy állandó súlyt érjünk el, hűtsük le és mérjük le maradék rész (W2).
4. Letelepedés
A maradék diszperziót töltse egy mérőhengerbe, tartsa a folyadékszintet 200 mm-en, helyezze egy lapos asztalra és hagyja ülepedni 5 órán keresztül.
5. Diszperziós mintavétel
A leülepedett diszperziót pipettával egy 250 ml-es főzőpohárba húzzuk a szinttől az aljáig 30 mm-re (ne rázza meg a mérőhengert).
6. A diszperzió szárítása és lemérése
Pipettával szívjunk fel 10 ml-t a felrázott diszperzióból a 250 ml-es főzőpohárból egy állandó tömegű bepárlóedénybe, és ekkor lemérjük a szuszpenziót (W3).
Süssük a fentiek szerint legalább 4 órán keresztül, hűtsük le és mérjük le a maradék részt (W4).
7. Számítás: Sz4 x Sz1
Vízben való diszpergálhatóság ( százalék )=---- × 100
W2 × W3
Hol: W1: 10 ml kezdeti hígtrágya tömege állás előtt
W2: Titán-dioxid-tartalom a W1-ben
W3: a hígtrágya tömege 5 órás állás után
W4: Titán-dioxid-tartalom a W3-ban
